VIrtuális FIlmklub

GOOD NIGHT, GOOD LUCK (2005) Az TÁJÉKOZTATÁS-PROPAGANDA sorozat első filmjének ezt a 6 Oscar díjra jelölt filmet azért választottam, mert kitűnően bemutatja a politika és a sajtó kapcsolatát, valamint azt, hogy hogyan próbálnak anyagi eszközökkel hatást gyakorolni a sajtóra, és nem utolsósorban miképpen próbálnak (a ma használatos kifejezéssel) karaktergyilkossággal tenni

Eredeti címe: Paradies: Liebe Az „idegen világban” sorozatunkban különféle helyzetben lévő emberek történeteiről szóló filmeket láttunk. Több film szólt arról, hogy emberek otthonról menekülni kényszerülnek, mindeközben vannak, akik kihasználják őket, de vannak olyanok is, akik segítséget nyújtanak nekik. Találkoztunk olyan történettel is, amelyben gyerekeket menekítenek a háború elől. Egy megtörtént

Eredeti címe. London River A London River című film egy érdekes vállalkozás, mese a szolidaritásról és a toleranciáról. Egy „migráns” (algériai származású, de Párizsban született) rendező Rachid Bouchareb egy álomvilágba vezet el bennünket.  A történet a multikulturális Londonban játszódik néhány nappal a 2005 július 7-i öngyilkos robbantás után. Multikulturális társadalom

Eredeti címe:  Europa Europa Az „IDEGEN VILÁGBAN” sorozat eddigi filmjeiben néztünk olyan filmeket, amelyek boldogabb világba igyekvő embereket mutattak be (Az ígéret földje és a Kikötői történet) és egy olyan filmet, amelyben gyermekeket menekítenek új környezetbe a háború borzalmai elől (Az anyukám). Ez utóbbi film (feltételezésem szerint) egy önéletrajzi motívumokkal

Eredeti címe: Äideistä parhain Az „IDEGEN VILÁGBAN” filmsorozat két korábban megtekintett filmje (Az ígéret földje és a Kikötői történet) olyan cselekményeket dolgoztak fel, amelyekben a szegény országokból (a harmadik világból) származó emberek igyekeznek illegálisan eljutni a békésebb és gazdagabb világba. Idegen világba kerülni persze másképpen is lehet, például úgy, hogy

Eredeti címe: Angst essen Seele auf – Képzeljétek, ma megszólítottak a metrón. Engem, egy öregasszonyt! – Egy vendégmunkás. Meg akart hívni egy kávéra. – Ezek semmitől se tartanak. – Ezeknek semmi se szent. Még az ember kora sem. – Mocskos disznók. – Ahogyan ezek élnek! – Az egész család egy szobában. Ezeket csak a pénz érdekli. – Talán

Eredeti címe: Le Havre (2011) Az elmúlt alkalommal “Az ígéret földje” című filmben azt láttuk, hogy gyerekek a jobb élet reményében veszélyekkel teli viszontagságos útra szánják el magukat. Útjuk során segítséget nem kapnak, mindenki kihasználja őket. Kétségtelen, hogy a migránsokat – jöjjenek a harmadik világból, vagy egy szomszédos országból, a helyi

Eredeti címe: Jaula de oro Az ENSZ Menekültügyi Főbiztosának Hivatala (UNHCR) szerint 2015 óta közel 1,2 millió menekült és migráns érte el az európai partokat, akik kockázatos utat tettek meg Szíriából, Irakból, Afganisztánból és más olyan országból, melyet háború, terror, vagy ínség fenyeget. A múlt év (2015) óta több

Eredeti cím: Chocolat A gyerekszemmel sorozat záró filmje egy számunkra meglehetősen idegen, a (nagyjából) letűnt múltba kalauzol el bennünket, egy gyarmaton élő család világába. A film inkább vizuális, mint verbális eszközökkel ábrázolja az emberi kapcsolatokat. Látjuk a fehérbőrű család és a fekete szolgák közötti kapcsolat visszásságát, szöges ellentétbe állítva azzal,

A „Gyerekszemmel” sorozatban láttunk olyan filmeket, ahol a visszaemlékező szüleinek életét a politika határozta meg (Képeslapok Leningrádból és Rózsadomb), voltak olyan filmek, melyek nem, vagy csak éppen hogy foglalkoztak politikával (Szerelmem Nina, Az Északi-sarkkör szerelmesei), és volt olyan film is, amely egy ország történelmének szakaszát idézi fel a visszaemlékező gyerekkorából

Eredeti címe: Ha-Asonot Shel Nina (2003) Az elmúlt két alkalommal (Képeslapok Leningrádból és Rózsadomb) olyan filmeket néztünk meg, ahol a gyerekszereplők szüleinek életét a politika határozta meg. A Szerelmem Nina Izraelben játszódó film, a témája ugyan politikamentes, de mivel a háttérben ott húzódnak a mindennapok eseményei, természetesen fellelhetőek bizonyos társadalmi-politikai

magyar-német film A GYEREKSZEMMEL sorozat előző filmje, a Képeslapok Leningrádból a rendező önéletrajzi motívumaival átszőtt története olyan gyerekekről szól, akiknek szülei a hatalom ellen harcolnak, ezért a főszereplők bujkálnak, még nevüket is titkolniuk kell. A Rózsadomb főszereplői viszont a hatalmat birtokló szülők gyerekei, kivételezett helyzetben, egy elzárt világban élnek. Bár

Eredeti címe: Postales de Leningrado (2007) Hogyan tekintenek a világra azok a gyerekek, akik nem kiegyensúlyozott körülmények között élnek? Miképpen látják a gyerekek a háborút? Hogyan elegyedik a valóság és a képzelgés a gyerekek fantáziájában? Ezek a kérdések képezik a Képeslapok Leningrádból című venezuelai film fő motívumait. Ez a – tudtommal

Eredeti címe: Los amantes del Círculo Polar (1998) Emlékeztetőül: ebben az évadban olyan filmeket nézünk meg, amelyek a gyerek(ek) szemével tekintenek a világra. Sok ilyen filmnek szerkezetét az jellemzi, hogy a főszereplő felnőttként felidézi a gyermek- ifjúkorában történteket. Ilyen filmet láttunk legutóbb is (Ajándék Sztálinnak), ahol a gyermekkori történetet

Eredeti címe: Подарок Сталину (2008) A film narrátora, egy idős ember gyermekkora egy szakaszát idézi vissza, mi történt vele 1949-ben. 1949 történelmi környezete Mozgalmas év volt 1949. Már tombolt a hidegháború. Csupán néhány eseményt sorolok itt fel. Ebben az évben alakult meg a NATO, létrejött a két német állam: az

Eredeti cím: Die Blechtrommel (1979) A „Gyerekszemmel” tematika az elmúlt évad utolsó filmjének a „Titó és én” kapcsán jutott eszembe. A film egy gyerek szemével láttatja a néhai Jugoszlávia ötvenes éveit (ld. http://vifi.hu/tito-es-en/). Arra a kérdésre, hogy az új sorozat első filmjének miért az 1979-ben bemutatott “A

Eredeti címe: Tito i ja (1992) A létező/létezett szocializmusról, a „szovalóság”-ról szóló filmsorozat utolsó filmje egy 1992-ben született filmszatíra a „Tito és én” címet viseli. A film Josip Broz Tito (1892-1980) születésének centenáriuma idején készült akkor, amikor a volt partizánvezérnek, az ország elnökének alkotása, az egységes Jugoszlávia éppen

Erdeti cím: Fresa y chocolate (1993) A létező/létezett szocializmusnak, mint minden tekintélyelvű rendszernek jellemző tulajdonsága az intolerancia. A tekintélyelvű rendszerek nem tűrik az önálló személyiségeket (a „másként gondolkodókat”), az ellenvéleményt, ideológiájuk irányvonalától való eltérést. Az intoleranciáról szól (többek között) az 1993-ban készült “Eper és csokoládé” című kubai (mexikoi, spanyol

Eredeti cím: Xiang ri kui A 2005-ben kinai-hong kongi- holland koprodukcióban készült film hasonlatosan a nemrégiben megtekintett „Párbeszéd”-hez személyes történet háttereként mutatja be a társadalom képét, annak változásait. Míg a fent említett magyar film egy szerelem köré csoportosítja 18 év történetét, a kínai film egy apa-fiú konfliktus ábrázolásával dolgozza

Eredeti címe: ROZYCZKA A 2010-ben készült „Rozyczka”-t nálunk a 2011-es Lengyel Filmtavaszon „Kicsi Rózsa” címmel mutatták be. A film címe a főszereplőnek a titkosszolgálatnál használt fedőnevére utal. A „Kicsi Rózsa” a film angol címének, a „Little Rose”-nak megfelelője. A felirat fordításánál én a „Rózsácska” nevet választottam abból kiindulva,

EREDETI CÍM: BEZ KONCA (1984) A film születésének körülményei Kieslowski “Befejezés nélkül” című filmjének a Lengyelországot 1956-tól váltakozó intenzitású folyamatos társadalmi válság jellemezte, ami az 1970-es évekre igen súlyos jelleget öltött. 1976-ra az országot gazdasági csődhelyzet fenyegette. Ezért a kormány áremelésre szánta el magát, amelyet június 24-én jelentett be Jaroszevicz

A múlt hónapban megtekintett csehszlovák film, a „Pacsirták cérnaszálon” a létező szocializmus (a szocvalóság) egy szeletét, az „ötvenes évek” groteszk világát mutatja be. A néhány évvel korábban, 1963-ban készült, és mára méltatlanul elfelejtett magyar film, Herskó János „Párbeszéd”-je túl megy ezen, egy (házas)pár történetén keresztül a második világháború

„Az ötvenes évek” „Azok az ötvenes évek…” voltak (Kelet-Európában) a legkeményebbek. Egy sor film készült a „személyi kultusz túlkapásairól”, a diktatúra kegyetlenségéről, és az „olvadás” (Ehrenburg regényének címére utalva) korszakáról. De lehet-e humorral felidézni ezeket az éveket? Persze, hogy lehet, gondoljunk csak Bacsó Tanú című filmjére. Igaz, hogy az a

Eredeti cím: Barbara (2012) „Nem arról volt szó, hogy lefilmezzük egy elnyomó állam portréját és szembeállítsuk a tiszta, ártatlan és felszabadult szerelemmel. Nem akartunk semmilyen szimbólumot. Ugyanis ha az ember azt dekódolja, nem marad más, mint amit már amúgy is tudott.” írja Christian Petzold a Barbara című film honlapján. Azonban